Műhold

A bolygók körül keringő mesterséges égitesteket műholdaknak nevezzük. Az első világűrbe indított űreszköz, a Szputnyik–1 a Föld műholdja volt. 1957 óta több ezer műhold állt pályára a Föld körül, de a Naprendszerben már más bolygók és holdak körül is keringenek műholdak. A műholdak az energiát általában a Napból nyerik, napelemek segítségével.

HDCP

A High-bandwidth Digital Content Protection (HDCP) egy digitális másolásvédelmi eljárás, amit az Intel Corporation fejlesztett ki. A HDCP megakadályozza a digitális audió és videó tartalmak másolását a DisplayPort, Digital Visual Interface (DVI), High-Definition Multimedia Interface (HDMI), Gigabit Video Interface (GVIF), vagy Unified Display Interface (UDI) csatlakozókon keresztül, alkalmanként még a szabadon másolható tartalmak esetén is. A HDCP specifikáció védelem alatt áll, alkalmazásáért a gyártókat licenszdíj terheli. Napjainkban a házimozi eszközöket gyártó cégek egyre inkább rákényszerülnek, hogy HDCP védelemmel szerjék fel eszközeiket. A számítástechnikai eszközök esetén is egyre többen alkalmazzák a DVI kimenettel rendelkező számítógépeknél.

FTA

Free-to-Air

Azon műholdascsatornák gyüjtőneve, melyek mindenféle extra dekódoló berendezés nélkül, a sugárzási normának megfelelő készülékkel mindenki számára elérhetők. Magyarra szabadon vehetőként fordítható. A csak a szabadon vehető műsorok vételére alkalmas digitális készülékeket szokás FTA-vevőknek is nevezni.

DBS-sáv

DBS - Direct Broadcasting Satellite

Európában a 11,700-12,500 GHz-es, Amerikában a 12,200-12,700 GHz-es frekvencia-tartomány neve, melyet a 70-80-as években az egyéni műholdas vétel (DTH) számára tartottak fenn. Az akkori elképzelések (és nemzetközi szerződések) szerint az egyes országok meghatározott számú (2-3) frekvenciát kaptak egy adott műholdas pozícióban ebben a tartományban. A 27 MHz sávszélességű transzponderek frekvenciáit rögzítették, cirkuláris polarizációt és D2-MAC adásrendszert szabványosítva. Ma már e szabályozás idejét múlt lett, ám pl. az USÁ-ban ma is ez a használható tartomány. Európában a Sirius 1 és a Thor 1 örzi emlékét. A DBS sávot jelenleg is DTH-ra használják de digitális átvitellel.

Univerzális LNB

Műholdas vevőfej, melyben 13/18 V-tal vezérelt elektronikus polárváltó található, valamint két frekvencia-tartomány (10,7-11,7 GHz és 11,7-12,75 GHz) vételére képes. A két tartomány között 22kHz-es vezérlőjellel kapcsolható. Ma a kereskedelemben kapható vevőfejek 99 %-a univerzális vevőfej.

Videocrypt

Kártyaalapú analóg kódolási rendszer, melyet PAL-adásrendszer esetén használtak. Két változata volt: a Videocrypt 1, melyet az angol BSkyB használt, ill. a Videocrypt 2, melyet pld a megszűnt Multichoice alkalmazott.

Polarizáció

A rendelkezésre álló csatornaszám növelése érdekében a műholdas sugárzásban polarizált jeleket használnak, melyek segítségével megkétszerezhető a csatornaszám. A polarizáció lehet lineáris vagy cirkuláris. Mindkét esetben a polarizációs síkok merőleges egymásra, így nem zavarják az ellentétesen polarizált jeleket. Vételi oldalon a polarizációk közötti váltásra a polárváltók szolgálnak.

Nyaláb

A műholdak a műsorokat egy adott irányba sugározzák vissza. Ennek az iránynak a jelölésére használják a (sugár)nyaláb kifejezést. Régebben a műhold egy antennájához tartozott egy nyaláb, ma már egy antenna akár több nyalábon is képes sugározni. Attól függően, hogy a nyalábhoz tartozó antenna fix vagy mozgatható, beszélünk állítható vagy fix-nyalábról. Az állítható antennák nyalábjának keresztmetszete gyakran elliptikus és kis átmérőjű: ez eseteben szokás spot-nyalábról beszélni.

Mi a Plazma képernyő?

TFT/PDP: (Thin Film Transistor / Plazma Display Panel) A PDP, egyszerűbb nevén plazmakijelzők első, monokróm típusát 1964-ben a Plató Computer System készítette el, Gábor Dénes plazmával kapcsolatos kutatásai nyomán. Később, 1983-ban az IBM készített egy 19” méretű monokróm, 1992-ben pedig a Fujitsu egy színes, 21 colos változatot. Az első plazmatelevíziót a Pioneer mutatta be 1997-ben. Jelenleg is folyik a gyártók versenye a minél nagyobb képátlóért: már a 100 colt is bőven meghaladják a legnagyobb kijelzők.

Működési elve: A PDP működése az LCD-nél is egyszerűbb. A cél az, hogy a három alapszínnek megfelelő képpont fényerejét szabályozni lehessen. A PDP-nél a képpontok a CRT-hez hasonlóan látható fényt sugároznak ki, ha megfelelő hullámhosszú energia éri őket. Ebben az esetben a neon és xenon gázok keverékének nagy UV-sugárzással kísért ionizációs kisülése készteti a képpont anyagát színes fény sugárzására, pont úgy, mint a neoncsövekben. Mivel minden egyes képpont egymástól függetlenül, akár folyamatos üzemben vezérelhető, a monitor villódzástól mentes, akár 10 000:1 kontrasztarányú, tökéletes színekkel rendelkező képet is adhat, bármely szögből nézve.

A PDP fogyasztása vetekszik a CRT monitorokéval, a régebbi típusok képernyője viszont előszeretettel beég. A gázkisülésnek helyet adó parányi cső ugyanúgy használódik, mint az LCD-kben lévő egyébként cserélhető, a háttér világításáért felelős fénycső: az első kétezer órában erőteljes fénye lassan csökkenni kezd, de az újabbak akár 60 000 órát is kibírnak.